Teljesen más képet mutat Buenos Aires tangó turista nőknek, mint a tangó turista férfiaknak.
Tangó feeling nőknek
Visszavágynak.
A nő, ha elkezd táncolni behunyja a szemét, és más világba kerül. Mámort és fényeket érez. Jobb esetben.. :) Ismerős? Az öleléssel kapcsolatban volt egy érdekes beszélgetésem egy nagyon haladó török nővel. Tizenhat megvásárolt tangócipőnél tart már. :D Nagyon jól követ és vezet is.
Ő mondta, hogy az argentinok, nos ők szabályszerűen erősebben, határozottabban ölelnek. Nem fojtogatóan csak egész egyszerűen úgy, hogy h a nő egyszer táncol vele, (még ha kövér, izzadós és büdös is), azt mondja, hogy HŰŰŰŰŰ. Ez a férfi aztán férfi, alkalmas arra, hogy úgy érezze magát a nő, mint egy kiscsibe a fészekben, és vágyjon vissza a karjaiba.
Mosolyogtam egy kört, bár láttam benne rációt, és tettem egy kísérletet.
Találkoztam egy lengyel lánnyal, aki már negyedik alkalommal jár itt Buenos Airesben. Egyszer táncoltam vele. akkor volt is hely, úgyhogy kiélveztem a hely szabadságát, és akkor amolyan Leventésen megpörgettem.
Felkértem megint másik alkalommal és próbáltam argentinosan táncolni. Totál minimális figurakészlettel, kiszámított zeneiséggel, nagyon erőmutató, de mégis tartalmas öleléssel, megfelelő térhagyással. A 11 perc végén láttam a szemeiben azt a fényt, ami miatt már a negyedik alkalommal jött vissza, és valószínűleg nem utoljára.
Szóval lányok, ti szerencsések vagytok. Buenos Aires valóban a tangó Mekkája. Tele van remek technikájú, hozzáállású tangótáncossal. Olyasmit képzeljetek el, mintha a Budai Lacik, Szőllősi Andrisok, és feltörekvő komoly tudású tangótanár jelöltek fel-alá masíroznának a tangóparketten, viszonylag kevés Marionett bábú típusú fiúval.
Tangófeeling férfiaknak
Sajnálom. Teljesen mást kaptok, kapunk itt Buenos Airesben mint amit a nők. Hogy miért?
Egy táncban a férfi a hajtóerő, az energiát adó és a nő az, aki csillapít vagy éppen élénkít önmagát beleadva az egészbe! A férfi táncában előbukkan a személyisége, a vágyai, a gátlásai a céljai is. Ugyanúgy fogsz táncolni Buenos Airesben mint 11 ezer kilométerrel odébb, csak egyszerűen alkalmazkodnod kell a helyi viszonyokhoz, és persze tízszer gyorsabban fejlődsz.
A lányok Pesten is beleadják a szívüket, tudásukat a táncba, tehát már minden férfiember úgy érkezik ide, hogy egy kicsi Buenos Aires már van a szívében.
Ami engem illet, mire ide jöttem, őrületesen nagy táncélményeken voltam már túl Budapesten, ezeket nehéz felülmúlni.
Tehát fiúk, ha ide jöttök, élvezni kell az új világot! A Buenos Aires-i tangóban csak akkor várjatok újdonsült katartikus élményeket, ha eddig még nem volt ilyen..
Ha már megvolt az ilyen, vagy ehhez hasonló élmény, akkor is kötelező elem az ittlét, ahogy egy francia idegen nyelvű tanárnak eljutni egy francia nyelvterületre.
Ha viszont nem volt ilyen még meg, akkor üdv Buenos Airesben, és mint a nők: hátha itt leltek rá az igazi táncélményre… Nagyon nagyon kíváncsi vagyok vajon milyen lehet, Áron, Bence, Attila és a többiek beszámolója, ők hogy élték meg az ittlétet. Alig várom, hogy kifaggassam őket.
Azért meg kell hagyni, remekül érzem magam, hiszen itt koncentrálódik a tangótudás: rengeteg benyomás és élmény él. Táncoltam már argentin nőkkel: tudok velük táncolni, élvezik is a táncomat, de akaratlanul is összehasonlítom őket a The Best (A Legjobb) otthoniakkal, és az előny eddig nem ezen a kontinensen van.
Nem tudom mennyire helyes vélemény ez, vagy hogy van-e egyáltalán helyes vélemény ezzel kapcsolatban.
Március 24-én újra fogom olvasni ezt a napot, vajon mennyiben fog változni akkorra a hozzáállásom.
zenék next… holnap…
Jajh én akarok ilyet táncolni :) (Eddig azt se tudtam hogy létezett…)
Hát… én nagy, büdös nővel még nem táncoltam (BsAs-ben), ha erre vagy kíváncsi. :-)
Én másképp állok a tangóhoz, mint a pasik többsége. Én nem abban lelem örömöm, ha sok idegen nővel táncolhatok. Nekem a tangó az a szex kishúga… flörtölés, izgalom, ilyesmik. Tehát nem táncolok akárkivel (bár néha van egy-két kósza tanda, de nem jellemző). Jó ez a tangó, főleg a házasembernek: más nőket ölelgetek büntetés nélkül. Ennyi elég is ahhoz, hogy a tangón kívül ne akarjak más nőket ölelgetni. A tangóban kiélem ezt a „minden férfi disznó” ösztönömet, így a tangón kívül hűséges tudok maradni. Persze még mindig a kis feleségemmel a legjobb a tánc (és a flört is)! :-)
Na, egy kicsit nagyon belementem… remélem nem baj. :-)
A lényeg: nekem BsAs nem jó táncokat adott, hanem teljesen mást! Azok a helyek, az a hangulat, azok a bemutatók, workshopok, emberek… és a kis kilobricsávó a botanikuskertben… ez volt nekem a nagy élmény! :-) Meg maga a tény, hogy ott voltam a tangó fővárosában. :-) Másodszor is jó volt, és harmadszor is jó lesz! :-) Azért feleségestül sokkal jobb, mint egyedül! :-)
Endre ez nagyon jó bejegyzés volt!
Akkor mégiscsak jó ez az erős ölelés :)))
megnyugodtam. Sokazor azt kapom az arcba hogy ne ilyen erősen túl határozott vagy robi.
bencével főleg a malacos résznél egyet kell értsek, bár én nem vagyok házas…
Határozott de egyszerre baromi gyöngéd is az ölelésük. Valahogy rugalmas, alkalmazkodik is a nőhöz. Ez a kettő teszi igy együtt speckóvá az argentinokat, meg persze nem argentin is van ilyen. Asszem a vezetés követés váltogatásában is van vmi fontos.
Nekem mindig a régimódi áángol úr jut eszembe erről.
Inkább legyen félénk/óvatos de kényelmes az ölelése (ilyesmik voltak a kezdőbb argentin fiúk), mint határozott és bilincs.
Endru, nagyon örültem ennek a bejegyzésednek, hát csoda, hogy forradalmat szeretnénk?? ;))
Endre, én kezdőként olyan csodálatos milongákat éltem át ott, hogy azóta sem térek magamhoz,pedig egy hónap telt el, mióta hazajöttem. Úgy éreztem magam, mint egy királylány :), és 3 hétig azt hittem, hogy már tudok tangózni. Ennek a következménye, hogy most hetente többször is ott dekkolok az itthoni milongákon,hogy táncolhassak valakivel – mert azért az itthoni fiúk közül is sokan tudják ám ugyanazt.
Köszönöm ezt a cikket!
Megértettem azt az érzést, amitől nem szívesen válik meg az ember, akkor sem, ha nem tudja, hogy mi is történt vele tánc közben, csak lebeg, fürdik a mámorban!
Kívánom hogy mindenkivel megtörténjen! S még velem is jó néhányszor! ;)