Ez a cikk azoknak szól, akik táncolnak valamilyen páros vagy nem páros táncot (tangó, salsa, swing, társastánc stb.), és felmerül bennük a kérdés:
Milyen műfajba kóstoljak bele, hogy a saját táncstílusomban jobb legyek?
Ez a ‘kiegészítő műfaj vagy mozgás’ sok minden lehet: balett, pilates, modern tánc, jazz tánc, gyrokinesis, jóga, egy begyakorolt nyújtástréning, akár rendszeres futás stb.
Mindenekelőtt érdemes meghatározni a célokat: nyújtás, erősítés, mozgáskoordináció javítása, ritmikai érzék javítása, stb.? Ezek alapján érdemes meghozni a megfelelő döntést.
Kezdjük a táncok egyik legfontosabbikával a balettal. Mit segíthet a klasszikus balett egy olyan táncosnak, aki talán az élet teljesen más területéről érkezik és fejlődni szeretne? Következzen Mihály Beatrix balett mesternő írása, a Developpé Balettklub vezetőjétől!
Miért pont a balett? – bevezető
Mihály Beatrix balettmester
Mihály Beatrix balettmester vagyok, és most joggal vetődik fel a kérdés bennetek kedves tangósok, hogy miért írok én egy tangós blogba?! Bár jómagam is tanultam tangózni, emiatt van némi rálátásom a műfajra, viszont nem vagyok olyan tudásszinten, hogy a tangó technikai részéről érdemben megnyilvánuljak, ezt megteszik helyettem az erre kompetens kollégák. Ráadásul a balett akadémikus műfaj, nem tartozik a szórakoztató vagy örömtáncok kategóriájába. A balett látható része mindenki számára ismert a balett színpadokon. Így most a másik – kevésbé ismert részéről lesz szó, melyre Endre kért fel, akit a tanítványaim között üdvözölhetek már pár éve, és büszke vagyok rá, hogy a tangóban elért eredményeihez ezáltal én is hozzájárulhattam.
Gondolatok a táncról
Álljon itt rögtön néhány magvas gondolat, amelyeket nem én találtam ki, hanem szakírók, de sokéves táncpedagógusi tapasztalataim alapján csak megerősíteni tudom minden szavukat:
A tánc az egyik legösszetettebb művészeti cselekvés, hiszen egyszerre foglalkoztatja az érzékszervek segítségével a vizualitást, a tapintást, a hallást, az izom- és testérzetet, valamint a társas együttműködést. Egyidejű téri és időbeli koncentrálást és alkalmazkodóképességet igényel. Ezen túlmenően olyan személyes kompetenciákat is fejleszt, melyek az élet egyéb területén is megmutatkoznak, és jótékonyan hatnak az emberek személyiségére, munkájukra, tanulmányaikra, kapcsolatrendszerükre.
Ma már nem elég egy táncpedagógus adott stílusbeli szakmódszertani felkészültsége, hanem ismernie kell azokat a korszerű kiegészítő módszereket is, melyek megtámogatják és optimalizálják saját szakmai munkáját, illetve megsegítik a növendékeik sérülésmentes fejlesztését. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden technikában és módszerben professzionálisnak kell lennie, hanem hogy birtokában legyen minél több ismeretnek e téren, hiszen ezek révén hamarabb felismerheti a problémahelyzeteket vagy fejlesztési területeket, és adott esetben azonnal segítségére lehet tanítványának, vagy pedig a megfelelő szakemberhez tudja irányítani a növendékét. Ebből következően minőségibb szakmai munkát tud végezni, hiszen tanítványainak fejlődése a legoptimálisabb lesz. Magának a táncosnak is hatékony eszköztárat ad saját testének karbantartásához, mert megtanulja jól használni a testét, ami profi táncos esetében évekkel hosszabbíthatja meg az aktív működést.
A balett előnyei
Sokan tanárként is gyakorolnak egyéb tánctechnikákat (esetünkben Endre is), mert mindig mindenből lehet újat meríteni, és itt nemcsak a technikai részre gondolok, hanem a didaktikára is. Egyik salsa tanár kollégám mesélte, hogy miután elkezdett hozzám balettre járni, olyan segítséget kapott a tanításhoz, hogy amit korábban csak hosszas körmondatokban próbált elmagyarázni, itt egy egymondatos instrukcióban hozzájutott, és azóta is alkalmazza.
A professzionális balettképzésnek megvan a maga helye a Magyar Táncművészeti Főiskolán, ahol fő feladata a művészképzés. Néhány éve már nincs akadálya a felnőttkori amatőr szintű klasszikus balett tanulásnak, hiszen többen is felismerték, hogy a balett ugyanúgy megtanulható, mint bármely kedvtelésből űzött sport vagy akár a nyelvtanulás. A klasszikus balett gyakorlatsora ugyanúgy alkalmas a test formálására, erősítésére vagy kondícióban tartására, mint bármely sport vagy fitness tréning. Akik egyéb táncműfajokban tevékenykednek, vagy felnőttként kezdik tanulni azt, előbb-utóbb felmerül bennük az igény a balettre is mint kiegészítő mozgásformára. Erre még később utalni fogok.
A balett segítségével a mozgásharmóniának és a kivitelezésnek olyan magas fokára lehet jutni, mely lehetővé teszi az ettől eltérő tánctechnikák vagy mozgásformák gyorsabb és testtudatos elsajátítását, valamint esztétikus művelését. Gondolok itt pl. a helyes testtartás, a lépéstechnikák, az egyensúlyi helyzetek, a forgások, az ugrások legapróbb ízekre bontott technikai kidolgozására. A balettben mindig minden pillanatban uraljuk a testünket, hogy az történjen meg, amit az agyunk diktál, és nem az, amit ösztönösen tenne, ez viszont sok gyakorlást és nagyon komoly figyelemkoncentrációt igényel! A zene használatával pedig folyamatos hallás-és ritmusfejlesztés történik..ahogy mondani szoktam az órákon: A zene a barátunk, nem ellene dolgozunk, hanem vele!
Miből áll egy balett tréning?
A test általános bemelegítése után rúdgyakorlatok következnek, melynek segítségével kidolgozzuk az egyes technikai elemeket, a kéz-fej-láb koordinációkat, a balance technikát, majd ezeket különféle kombinációkban alkalmazzuk. Ezzel egyúttal hozzászokunk az egyre hosszabb és bonyolultabb kombinációk megjegyzéséhez is, mely később nagy segítség a koreográfiák tanulásában, ráadásul mindezt a zenével összhangban. Megtanuljuk a zenét érteni és értelmezni, a zenei hangsúlyok használatát összeillesztjük a táncban alkalmazott kint-bent-fönt-lent-elöl-hátul hangsúlyokkal.
Ezután jönnek a középgyakorlatok, ahol a technikai elemek alkalmazása mellett a térbeli mozgásfejlesztés és a csoportmunka is bekapcsolódik. A balett nagyon pontosan előírt és szigorú térhasználatot tanít, mely az esztétikum mellett a csoportmunkák biztonságát is adja (pl. ezért nem ütköznek össze a táncosok). A középgyakorlatokban tapasztalhatjuk meg igazán a testközpont vagy a balance technikánk fejlettségét, az állóképességünket és a teljes koordinációs állapotunkat, mivel itt már mindkét kart használjuk, míg a rúdnál leginkább csak az egyiket. További részét képezik még a különböző nehézségű ugrások, az ún. allegrok (zenei kifejezést használunk bizonyos gyakorlattípusokra!). Feladata a lábizomzat további erősítése, mely a láb gyorsaságának egyik kulcseleme, valamint az állóképesség növelése. Ide tartoznak még a forgások helyben illetve haladva. A fordulatokat, forgásokat megtanítjuk kétlábon és egylábon is, ezen belül a súlyláb irányába és a szabad láb irányába is, mely eltérő technikát igényel, ugyanakkor elmélyíti a biztonságos tengely használatot. A balance technikának kiemelt szerepe van, hiszen nemcsak kétlábon kell tudni megállni lábujjhegyen vagy spiccen, hanem egylábon is, sőt legtöbbször közben valamilyen egyéb mozgást is végzünk…ez nagyon nehéz feladat, sokféle rávezető gyakorlattal tanítjuk.
És hogy ne csak a technikai részéről beszéljek, egy bizonyos szint felett már ott van a művészi élmény is, és egy-egy jól sikerült szép kombináció vagy koreográfia alatt a flow is megtapasztalható.
Amit a klasszikus balett nem enged, az az improvizáció, ahhoz viszont a modern/kortárs technikák biztosítanak kiváló lehetőséget.
Valójában minden tánc ugyanazokból az alapelemekből építkezik: lépések minden irányban, klb. mértékű térdhajlítások és emelkedések, különféle láblendítések, lábdobások, lábkörzések földön vagy a levegőben, ugrások, forgások, díszítőelemek helyben illetve haladva egyedül vagy partnerrel. De az aprólékosságban és a kidolgozottságban az akadémikusságából adódóan a balett képviseli a maximumot.
Balett felnőttkorban igenis lehetséges!
Általános tapasztalatom, hogy más táncműfajt tanuló teljesen kezdőket nem tudnak a tanáraik rábeszélni a balettre vagy egyéb kiegészítő technikára, hiszen ő azért jött, mert tangózni, salsázni, stb. szeretne, és ez az ő szemszögükből nézve érthető is. De egyszer csak eljön az a pillanat a tanulási folyamatukban, amikor akármennyit is gyakorolnak nem tudnak továbblépni, mert felismerik, hogy az ő mozgásuk, táncképük minden igyekezetük ellenére sem azt mutatja, amit elképzeltek maguknak, vagy a tanáruktól, példaképüktől látnak. És akikben megvan az igény a fejlődésre, azok jönnek el hozzánk tanulni. De van egy rossz hírem: a balett lassú műfaj. Nem fog még meglátszani a táncunkon egy-két hónapnyi tanulás. Kitartás, türelem, némi monotónia-és fájdalomtűrés is szükséges az eredményhez, mert az izom-ideg kapcsolatoknak létre kell jönniük, ezeknek az idegpályáknak be kell járódniuk egészen az automatizálódásig, és ezt az érési folyamatot nem tudjuk felgyorsítani, ez egyénre szabott.
Viszont azok a tanítványaink, akik szorgalmasan gyakorolnak, mindig örömmel számolnak be róla, ha dicséretet kapnak egy-egy milongán a táncpartnerüktől, hogy pl. milyen jó lett a tartása, szebbek a lépései, a lábvezetései, milyen stabilan áll már a lábán egy fordulatnál. Vagy a lányok örülnek annak, hogy a magassarkú tánccipőjükben sokkal tovább bírta már a lábuk fájdalom nélkül, mert megerősödött a bokájuk, a lábfejük, mely a jó talajfogást is biztosítja számukra, így kevesebb energiát fordítanak arra, hogy „álljanak a lábukon”, és sokkal több marad a táncélményre.
A mi balettiskolánkban évadonként kétszer indítunk teljesen kezdő csoportokat, az ősziek már elkezdték a munkát, a következő majd tavasszal fog indulni. De ha felmerül az igény egy külön csoportra a tangósok számára, keressetek minket bátran!
Zárásként Mikhail Barysnikov gondolatát ajánlom megszívlelendőnek, mely a mi jelmondatunk is:
