Le tango et l’acceptation
La danse de tango est une source inépuisable de stimulation qui nous enseigne aussi l’acceptation. Nous sommes prêts à danser avec une personne totalement inconnue pendant 10-12 minutes ou parfois pour une période de temps beaucoup plus longue. Toutefois, je pense qu’il n’est pas étonnant que l’acceptation des autres puisse facilement diminuer quand nous commençons à se parler, notamment des styles de tango. Nous sommes même tentés de s’impliquer aux débats irraisonnables et inutiles. Dans cet article, je vais vous faire part des opinions obstinées, intolérantes et amusantes sur les différents styles de tango.
Introduction aux styles de tango
Ceux qui connaissent déjà les styles mentionnés dans le titre peuvent passer cette section. Si l’on y réfléchit, la plupart des gens peuvent être identifiés même par leur façon de marcher. La manière dont ils dansent (le tango) les caractérise aussi. Au bout de quelques pas seulement, la musicalité, l’utilisation de l’espace, l’angle d’inclinaison de la posture et l’utilisation des figures d’un(e) danseur(euse) se manifestent… Ces caractéristiques peuvent permettre la catégorisation des danseurs(euses) par style.
Personnellement, je ne suis pas d’accord avec la catégorisation par les trois grands styles, je crois plutôt que chaque personne danse d’une manière unique et distinctive!
La catégorisation par style est, à mon avis, très subjective, le tableau est nettement plus contrasté et l’on ne peut classer les danceurs(euses) que dans quelques catégories. Cependant, les grands styles méritent d’être connus afin que l’on puisse dialoguer avec les autres sur eux. Pour vous aider dans leur identification, je vous donne une introduction très brève et non exhaustive aux trois styles sélectionnés (il en existe beaucoup plus, par exemple le canyengue).
- milonguero – autrefois le mot milonguero avait une connotation négative. Il désignait des hommes vagabonds, débauchés et séducteurs qui dansaient le tango. Aujourd’hui, il indique également un style de danse dont les représentants préfèrent la rythmique à la mélodie (cette caractéristique est en train de changer et perdre son sens, comme c’est le cas pour les définitions ci-dessous). Des pas plus petits, l’utilisation limitée des figures, une étreinte plus forte et un penchement plus solide sur le partenaire de danse marquent ce style.
- tango de salón – beaucoup de marche, des figures simples et des pas plus grands. Parfois des figures plus complexes, rigueur et précision, les danseurs(euses) gardent mieux leur axe, préfèrent la mélodie à la rythmique et mettent l’accent sur l’harmonie de leur danse. Lorsqu’il est bien fait, le tango de salón devient le style le plus élégant.
- tango nuevo – un vocabulaire plus riche des mouvements, complété parfois par des techniques extrêmes, un style beaucoup plus libre et, par conséquent, plus difficile peut-être. Étant donné qu’il avait été élaboré par des danseurs professionnels dans les années 1990, les techniques et l’enseignement de ce style sont devenus mieux définis et mieux organisés.Vous trouverez plus d’information sur Wikipédia concernant les différents styles de tango – tango de salón, estilo milonguero et tango nuevo. Les articles y figurant sont loin d’être parfaits, mais ils constituent un bon point de départ.
Avertissement! Les récits suivants – qui, d’abord, ont été traduits de l’anglais en hongrois par Krisztián M. et dont l’auteur(e) est inconnu(e) – sont susceptibles de perturber votre calme (de tango)! Surtout d’une manière amusante!
Avertissement! Les récits suivants – qui, d’abord, ont été traduits de l’anglais en hongrois par Krisztián M. et dont l’auteur(e) est inconnu(e) – sont susceptibles de perturber votre calme (de tango)! Surtout d’une manière amusante!
Styles – Opinions – Aux yeux des autres
– Que dit un(e) milonguero(era)…
– Que dit un(e) passionné(e) du tango de salón…
– Que dit un(e) accro du tango nuevo…
.
… a milonguero stílusról
…a szalon stílusról
…a nuevo stílusról
===
*** MILONGUERO ***
Mit mond egy milonguero-hívő…
… a milonguero stílusról:
« Az egyedüli, a valódi tangó, melyet időtlen idők óta táncolnak a milongákon Buenos Airesben. Minden egyéb puszta felületesség, árnyék, másolat! Semmilyen más stílus még a lábnyomába sem ér, sem élményben, sem intenzitásban, sem a kapcsolat vonatkozásában a Tango Milonguero-nak! Ahh…! »
Mit mond egy szalontangó fanatikus…
… a milonguero stílusról:
« A tömegeknek, a « plebs »-nek való. Valamennyire még elfogadható lehet, ha nagyon kicsi lenne a hely! Természetesen nem elegáns, sőt: maga a KÁOSZ! A zsúfolt parketten körbe-körbe topognak lábujjhegyen a mikroszkopikus lépéseikkel, feláldozva az ölelés kifejező erejét. Senki sem öleli meg ezeket az embereket a mindennapokban, hogy csak emiatt a tánctérre kényszerülnek? »
Mit mond egy nuevo megszállott…
… a milonguero stílusról:
« A vén trottyok stílusa! Csak a szegényes kapcsolatot kompenzálják ezzel a ragaszkodó – sőt: ragacsos – öleléssel. Persze kizárólag a kőkori, 1930-as évek előtti zenékre hajlandók megmozdulni. És miért kéne mindig, mindennek Buenos Aires-ben lennie, mi ez a mánia? A tangónak meg kell változni, hogy alkalmazkodjon az új időkhöz, és helyszínekhez. »
===
*** SZALON ***
Mit mond egy milonguero-hívő…
… a szalon stílusról:
« Elegáns? Talán, de egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem érintik meg rendesen egymást! Talán félnek egymástól, az intimitástól? Minden lépést meg lehet valósítani teljes testkontaktussal is. Mert mi is tulajdonképpen amit ők csinálnak? Csak végigszánkázzák a tánctermet hosszú siklásokkal, olyan drámai zenére, mint Pugliese, amit Buenos Airesben csak elvétve játszanak, amúgy is. »
Mit mond egy szalontangó fanatikus…
… a szalon stílusról:
« A tangó sosem volt még olyan stílusos és elegáns mint a 40-es években. A szalon tangó a legtökéletesebb és legkifejezőbb minden stílus között.
Semmilyen más stílus még a lábnyomába sem ér, sem élményben, sem intenzitásban, sem a kapcsolat vonatkozásában a Tango Salon-nak! Ahh…! »
Mit mond egy nuevo megszállott…
…a szalon stílusról:
« Ugyan ez a nuevo gyökere, de ők elveszítették a dinamizmust, amikor bennragadtak egy szivarfüstös-szmokingos romantikában – mi mindent tudunk, amit a szalonosok, és jóval többet is – és igen, ha úgy alakul, akár melegítőben is! És szólhatna nekik valaki, hogy számos más zene is van, nem csak a 40-es évekbeli. »
===
*** NUEVO ***
Mit mond egy milonguero-hívő…
…a nuevo stílusról:
« Kezelhetetlen ripacsok, akik mindenkit lerúgnak, aki a közelükbe kerül! Természetesen közösségi tangóra használhatatlan a stílusuk, arról nem is beszélve, hogy a tánctér rendjét és hagyományos kommunikációját is megbontják! Ráadásul csak olyan zenére akarnak táncolni, amit Buenos Airesben normális ember nem játszik milongán, mint pl.: Piazzola. Borzasztó! »
Mit mond egy szalontangó fanatikus…
…a nuevo stílusról:
« Általában azt látod, hogy menőnek és innovatívnak akarnak látszani a különleges és szokatlan figuráikkal. A « Tangó lecke » c. film – ahelyett hogy javára vált volna a tangónak – csak rontott a helyzeten. Vajon a titkos álmuk az lehet, hogy egyszer színpadi táncosok legyenek? Túl sok ez már, ennyire nincs szükség! »
Mit mond egy nuevo megszállott…
…a nuevo stílusról:
« A nuevo a tangó természetes fejlődésének a csúcsa, tangó-evolúció királya! A tangó megszűnne folyamatos fejlődés és változás nélkül – a fejlődés iránya pedig tovább mutat, mint a klasszikus közösségi « táncikálás ». Semmilyen más stílus még a lábnyomába sem ér, sem élményben, sem intenzitásban, sem a kapcsolat vonatkozásában a Tango Nuevonak! Ahh…! »
Különbözik a véleményed? A facebook oldalon leírhatod!