Amikor a rádióban zenét hallgatok, sokszor előfordul, hogy nem tudom műfajilag besorolni. Metál zenéből is van egy csomó: van black, trash, death, viking metal és még sorolhatnám. Tradicionális tangó dj-ként, egy modernebb milongán sokszor el vagyok veszve, hogy vajon milyen műfaj lehet? Mivel a témában nem vagyok kompetens, próbáltam információt szerezni a modern zenék és az ilyen típusú milongák besorolásáról, de vagy lepattantam válaszadás helyett, vagy egymástól eltérő információkat hallottam.
Emlékszem, írtam egyszer egy cikket a Tangó Világ és Európa bajnokságokról és ott sokkal könnyebb dolgom volt. Ebben a témában kompetensnek éreztem magam, információk sokasága, statisztikák, elsőkézbeli beszámolók álltak a rendelkezésemre, ráadásul aktívan versenyeztem is: voltam már világbajnokságokon, budapesti ‘fake’ Európa bajnokságon, pénzdíjas-nívósabb Európa bajnokságnak kikiáltott (de nem az!!) versenyen, UK Tango Championship világbajnoki területi bajnokságon, stb…
Éppen ezért örültem, amikor Tango Bear, azaz Levente felajánlotta, hogy ír egy cikket a témában tisztázva egy kicsit a fogalmakat. Levente hitelességéről érdemes a következőket tudni:
„1976-tól tanultam zongorázni és szolfézst, majd 1984-től orgonálni kiváló akadémiai tanároktól. Ezek mellett több mint 15 évig énekeltem öt kórusban, az egyikkel szólamvezetőként végigturnéztam Európát, gitároztam, furulyáztam, sőt még trombitáltam és zenét is szereztem. Tanítottam zongorát, zeneelméletet és összhangzattant is.”…”2010-ben Spanyolországban elvégeztem egy alapos és részletes argentin tangó DJ képzést, amelyet a legjobb Buenos Aires-i DJ-k tartottak. Tangózene- és tangótánc-történettel is sokat foglalkoztam, rengeteg első kézből származó információt kaptam a Buenos Aires-i tangóakadémián tanító barátaimtól, valamint argentin és európai tangózene gyűjtőktől, neves DJ-ktől.”
A következőkben Nagykáldi Levente – Tango Bear írását olvashatjátok a modernebb tangós fogalmak tisztázásáról:
Miután a Tangó felébredt a 60-as és 70-es évekbeli argentin katonai junta-uralmak alatti tetszhalottságából, főnixmadárként ismét sikeres világhódító körútra indult a 80-as éveket követően, egészen a mai napig tartó hullámokban. Azonban ennek során egy teljesen más zenei- és táncvilággal találta magát szembe a visszatérő Tangó, mint amit magára hagyott a 40-es és 50-es évek aranykora leáldoztával, a kényszerpihenőre-vonulásakor. A találkozás ezzel az új közeggel nem maradt nyom nélkül. Bár a Tangó jelentős részt megőrizte a sok évtizeddel ezelőtti értékeit és formáját, az új világ és a több mint százéves Tangó találkozásából korábban nem ismert utódok is születtek. Persze ez is jele annak, hogy a Tangó ma is fiatal, él és virágzik, növekedik és fejlődik.
A találkozás ezen eredményeit azonban nevezni kellett valahogyan a zenében is és a táncban is, hogy meg tudjuk különböztetni a hagyományos tangó zenétől és tánctól, így az elmúlt 30-40 évben sokféle kifejezés született a klasszikus tangótól valamiben eltérőre utalva a nuevo-, neo-, alternatív-, modern-, fusion-, -tangó, -milonga, -longa, -vals, -candombe, … stb. szavak különféle összetételéből.
De mit is jelentenek pontosan ezek a kifejezések? Mit jelentenek a tangózenére vonatkoztatva, és mit jelentenek a tangó táncra vonatkoztatva? Hiszen a Tangó elsősorban zene, és másodsorban ahhoz kapcsolódóan és attól elválaszthatatlanul tánc is. E kettőből áll a Tangó. De ez a két eleme külön-külön világ is, és ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a zenéről vagy a táncról beszélünk-e. De mielőtt ezekre válaszolnánk, nézzük meg, hogy mik a feltételei annak, hogy egy definíció széles körben elfogadott, egyértelmű és jelentése stabil alapokon áll-e vagy csak hasraütés-szerű és önkényes.
Fogalmak és terminológia
Egy fogalom, pláne egy szakfogalom meghatározása, definíciója az ismeretelmélet több ezer éves szabályai szerint akkor áll stabil alapokon, akkor beszélhetünk biztos, és széles körben azonosan elfogadott jelentésről, ha:
– Az adott fogalmat egy, a témában világszínvonalon is jelentős újító, úttörő személyiség vagy csoport (pl. elismert tudósok vagy művészek) alkották és határozták meg, amely személy vagy csoport munkásságát széles körben elismeri a szakmai és azon keresztül a civil közvélemény (pl. ilyen a relativitás-elmélet, vagy pl. a barokk fuga szerkesztésének szabályai), vagy
– Az adott fogalmon egy sok generációra visszamenő, vagy legalábbis jelentős idő alatt kialakult civil vagy szakmai közmegállapodás alapján mindenki ugyanazt és ugyanúgy érti vagy ugyanúgy csinálja (pl. ilyen, hogy mit jelent az, hogy dolgozni, vagy mik az alapvető illemszabályok.)
Ha egy új – tehát jelentős hagyomány nélküli – fogalomra, vagy szóösszetételre nem teljesül a fenti két kritérium egyike sem, akkor annak a jelentése önkényes, vagy legalábbis nem egyértelmű. Könnyen megeshet, hogy az egyes használók mást és mást értenek rajta. Ebben az esetben senki nem tüntetheti fel az általa adott fogalom-meghatározást úgy, hogy az az egyetlen és helyes meghatározás, amit ő mond, mert erre semmi jogalapja nincs. Ha másvalaki kicsit vagy jelentősebben mást ért azon a bizonyos fogalmon, akkor ugyanannyi jogosultsága van az ő általa vélt és mondott jelentésnek, mint a másvalaki által gondoltnak. Tehát nem lehet kisajátítani olyan új fogalmak meghatározását, ami mögött se igazi közmegegyezés se tudományos, művészeti vagy ehhez hasonló, sokak által elismert teljesítmény nincs. Nem állíthatja senki, hogy az ő által adott meghatározás az egyetlen valódi és igaz, a mások kissé eltérő értelmezése meg hamis.
forrás: Szaknyelvi és terminológiai ismeretek SZTE
A fenti tangó terminológiai kérdések és az egyes fogalmak meghatározásának meglehetősen trükkös volta pontosan abban rejlik, hogy:
1. A képezhető fogalmak egy részének a meghatározása biztos alapokon és hagyományon áll, míg a másik részének nincs egyértelmű meghatározása, mert se egységes közmegegyezés, se kimagasló egyéni teljesítmény nincs mögöttük,
2. A biztos alapokon álló és így elismert fogalmak mást jelentenek akkor, amikor a tangózenére használjuk őket, és mást jelentenek akkor, amikor a tangótáncra használjuk őket, mert az egyik, illetve a másik esetben más-más újító és alkotó tekintélyek és azokat elismerő közmegegyezések állnak e fogalmak meghatározása mögött.
3. A nem egyértelmű, nem biztos alapokon álló fogalmakat pedig széles körben használják szervezők az eseményeikre, és előfordul, hogy önkényes, azonban kizárólagosként feltüntetett definíciókat adnak meg ezekre, holott ezen meghatározások kizárólagossága teljesen alaptalan.
Vegyük sorra az egyes fogalmakat ezen szempontok figyelembevételével:
1. Biztos alapokon álló és széles elfogadottságú fogalmak a TANGÓZENÉRE vonatkoztatva:
1.1. Tango Nuevo / Nuevo Tango jelentése a tangózenében
Astor Piazzolla – miután bandoneonistaként végigjárta a 30-as évektől Juan D’Arienzo zenekarától kezdve a klasszikus tangó sok-sok lépcsőfokát, és 1946-ban saját Orquesta Típica-ját is létrehozta Buenos Airesben – a 60-as évekbeli önkéntes száműzetéstől kezdve egyre inkább kialakította a minden korábbitól eltérő tangó-értelmezését, amely a 70-es majd a 80-as évekre egy világszínvonalú és világszerte elismert új zenéhez vezetett. Ez a zene egy tangó alapú modern komolyzene, méghozzá jazz befolyással, ami a maga nemében nem csak a tangóban, hanem egyáltalán a modern komolyzenében is egyedülálló újítás volt, hogy valaki egy platformra hozzon egy folk-jelenséget a jazz-el és mindezt modern komolyzenei keretekbe öntse.
Astor Piazzolla
Piazzolla tulajdonképpen azt csinálta a tangóval, amit Bartók és Kodály a magyar népzenével, csak még hozzáadta a jazz-t is. A zenetudósok kutatásai alapján is Piazzolla egy olyan teljesen új zenét hozott létre, amely korábban egyáltalán nem létezett, és egyértelműen meghaladta mind azt a forrást, amelyek befolyásából táplálkozott. Fontos még megjegyezni, hogy Piazzolla eredetileg egyértelműen hallgatni való tangónak szánta ezeket a műveit, és ő maga is nagyon elcsodálkozott, amikor később megtudta, hogy egyesek elkezdtek táncolni ezekre a zenékre. Ezt a teljesen új zenét pedig nevezni kellett valahogyan.
Miután Piazzolla az 1955-1958 közötti első oktettjével már létrehozta az új zenei irányzat alapjait, 1963-ban alapította meg a második oktettjét Octetto Nuevo név alatt, amely később Octetto Tango Nuevo, egyes helyeken Octetto de Tango Nuevo nevek alatt is megjelent. 1975-ben alapította meg Quintetto Tango Nuevo-ját, majd 1989-ben alapította meg az utolsó zenekarát, a Sextetto Nuevo Tango-t. Mivel a 60-as évektől kezdve minden jelentős formációjában használta a Tango Nuevo illetve a Nuevo Tango kifejezést, ezért már életében, de halála után egyértelműen az ő zenéjét Tango Nuevo-nak vagy Nuevo Tango-nak hívták és ma is annak hívjuk. Bár e kifejezés eredetileg csak azt jelentette spanyolul, hogy új tangó, és bizonyos elemei már korábban más kontextusban is megjelentek a tangózenében – pl. a 30-as évek derekán-végén a homofon tangókkal ellentétben egyre szélesebb körben elterjedő polifonikus tangózenét guardia nueva-nak (új csapatnak) hívták – Astor Piazzolla nagysága és zenéje újszerűségének kimagasló volta a nuevo / nueva kifejezést minden más kontextusban másodlagossá tette, és teljesen egyértelmű, hogy ma tangózenében a Tango Nuevo / Nuevo Tango kifejezéseket fenntartjuk Astor Piazzolla 60-as évektől kezdődő zenéje megnevezésének.
Tesszük ezt az iránta való tiszteletből is, hogy ezt a kifejezést fenntartjuk Piazzolla zenéje számára, tágabb értelemben esetleg belefoglalva három-öt jelentős tanítványát és követőjét is, akik az ő zenei nyomdokán járva alkottak és alkotnak ma is, és akiknek jelentős része Piazzolla utolsó vagy utolsó előtti formációjában játszottak.
1.2. Neotango / Neo-Tango jelentése a tangózenében
Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején sorra megalakultak az első olyan zenekarok, amelyek tangó alapú modern könnyűzenét játszottak. Legjelentősebbek közülük a Gotan Project, illetve a Bajofondo, Narcotango, Tanghetto, Elecrtocutango, valamint a tőlük kicsit különböző felfogású Otros Aires. Pontosan a Piazzolla-tól való megkülönböztetés miatt mind a kiadók, mind maguk a zenekarok, illetve a rajongók is ezen zenekarok által játszott tangó alapú modern könnyűzenét Neotango-nak vagy Neo-Tango-nak nevezték el. A lényeg, hogy ezek a számok, bár egyértelműen a popkultúra részei, egyben mai tangók is, céltudatosan tangóknak íródtak. Tehát Neotangónak nevezzük azt a modern könnyűzenét, amelyet tudatosan tangónak írtak. De a nem tangónak íródott könnyűzenét nem nevezünk Neotangónak, még akkor sem, ha esetleg táncolunk rá tangót, mert azokra külön műfaj megnevezés van.
1.3. Alternatív Tangó jelentése a tangózenében
Az Alternatív megnevezés a modern könnyűzenében, illetve a mai táncéletben azt jelenti, hogy valami nem az adott műfajba tartozik, de bizonyos jellemzői alapján alkalmas arra, hogy egy, az adott műfajba tartozó darabot vagy számot helyettesítsen, annak funkcióját betöltse. Így a Alternatív Tangó megnevezés azt jelenti, hogy egy olyan darab vagy szám – általában könnyűzene, de lehet akár komolyzene is – amely egyértelműen nem tangó, nem tangóként íródott, de alkalmas arra, hogy egy modern zenét is játszó milongán vagy tangós eseményen arra a tangó tánctechnikájával táncoljanak. Ezeket a számokat pontosan azért hívjuk Alternatív Tangónak, hogy az előző, Neotango kategóriába eső szerzők, zenekarok ténylegesen tangónak íródott műveit az irántuk való tiszteletből is megkülönböztessük a nem tangó, de tangó táncolásra többé-kevésbé alkalmas daraboktól. Ebből is látszik, hogy ellentétben az előző két kategóriával, az Alternatív Tangó egy laza, nem igazán meghatározható terjedelmű kategória, melynek a fogalma egyértelműen meghatározható, de a tartalma, terjedelme, vagyis hogy pontosan mi lehet Alternatív Tangó, az már jórészt egyéni táncos ízlés kérdése. Bár a besorolás a tangótáncolásra való alkalmasság szempontjából történik, ez a kategória is egyértelműen zenei és nem tánctechnikai kategória.
1.4. Modern Tangó jelentése a tangózenében
A zenében a modern szót általában a kortárs, vagyis a nem klasszikus, a klasszikustól különböző, azt követő mai értelemben használjuk. Ezért a Modern Tangó egy gyűjtőfogalom, a klasszikus
tangózene utáni összes mai kortárs, a klasszikus tangózenétől eltérő irányzatot magában foglalja. Ez azt jelenti, hogy a tangózenében a Modern Tangó nem más, mint a Tango Nuevo, a Neotango és az Alternatív Tangó összessége. Fontos megjegyezni, hogy a mai, de a klasszikus tangó elvei alapján komponált és játszott hagyományos tangó nem tartozik a Modern Tangó csoportjába, az külön elnevezésű zenei kategória.
1.5. Mai Hagyományos / Klasszikus Tangó jelentése a tangózenében
A Mai Hagyományos / Klasszikus Tangó-t csak a teljesség kedvéért említjük meg itt, mint külön kategóriát, mivel az nem része a fent bemutatott zenei tangóforradalomnak, hanem sokkal inkább a tényleges klasszikus tangó továbbélése a mai zenekarok és hagyományos tangószerzők interpretációjában. Megjegyzendő, hogy háromféle alcsoportba sorolhatóak az itt fellelhető művek, illetve az azokat előadó zenekarok: Az első csoportba a klasszikus tangózenekar-utánzó zenekarok művei vannak, akik mai zenekarok, de nagyon jól utánozzák pl. D’Arienzo vagy más híres zenekarok stílusát, ami önmagában sem könnyű feladat. A második csoportban vannak azok a zenekarok, amelyek a klasszikus melódiákat adják elő, de a régi klasszikus zenekaroktól különböző, saját stílusukban és megzenésítésükben. Ezek a zenekarok már lényegesen kevesebben vannak, és nagyon értékesek. És a harmadik, igen ritka zenekarok azok, amelyek teljesen új tangókat, új tangómelódiákat alkotnak, és adnak elő, a klasszikusokkal összemérhető színvonalon. Ez igen ritka és értékes kategória, a világon csak pár olyan zenekar van, akik erre képesek.
2. Biztos alapokon álló és széles elfogadottságú fogalmak a TANGÓTÁNCRA vonatkoztatva
2.1. Tango Nuevo jelentése a tangótáncra vonatkoztatva
A tangótáncra vonatkoztatva a Tango Nuevo teljesen mást jelent, mint a tangózenére. Bár itt is voltak a kifejezésnek előzményei még a klasszikus időkben is, azok össze nem mérhetőek azzal a forradalommal, amit Gustavo Naveira és Fabian Salas, valamint Mariano ‘Chicho’ Frumboli, Pablo Verón, Roberto Herrera és mások munkássága jelentett az 1990-es évektől kezdődően. A Tangó hőskorában a XIX. század végén, a XX. század elején természetesen nem volt se mai értelemben vett tangó tanítás, se semmilyen tudományos alapú reflexió magára a tangó táncra. Maga a Tangó tánc is még sokkal kezdetlegesebb állapotban volt. A Tangó aranykorában már kialakultak bizonyos tanítási módszerek, amelyek az akkori tánctanítási gyakorlatból kölcsönözték az eszköztárukat. A tangó 60-as, 70-es évekbeli kényszerpihenője alatt viszont nem volt alkalom rá, hogy a klasszikus tánctanítási eszköztár fejlődjön, hiszen ezalatt szinte tilos volt tangót táncolni, így az a 80-as évekre teljesen elavult. Közben viszont a világban fejlődött a tánctudomány, megjelent a modern tánckineziológia, és jelentősen fejlődtek a tánctanítás módszertanai is. A Tango Nuevo a tangótáncban lényegében azt jelentette, hogy az 1990-es évektől kezdődően a fenti nagy tudású tangóművészek alkalmazták a modern tánctudomány és tánckineziológia eszköztárát a tangóra, azon átfuttatták a tangó mozgásrendszerét, és segítségével mélyebb összefüggésekbe helyezték az egész tangótáncot. Ez sok réteget érint, ezért a Tango Nuevo-t nem lehet egy táncstílusnak vagy tánctechnikának beállítani, az annál sokkal többrétű.
Naveira & Giselle
Naveira és Salas az 1990-es években megalapította a Tango Investigation Group-ot, amely később Cosmotango Organisation néven működött tovább, és az elsősorban modern táncból származó tudományos tánckineziológiát felhasználva végezték sok éven keresztül a Tangó megújítását célul tűző munkásságukat. Eredményeiket több alkalommal is publikálták, az egyik legfontosabb publikáció a Naveira által 2009-ben írt Tango Nuevo tanulmány, mely összefoglaló programnyilatkozatnak is tekinthető. Ebben így fogalmaz Naveira:
„A Tango Nuevo-val kapcsolatban a tangó táncolásának módját illetően nagy a zűrzavar: nevezik technikának, formának vagy stílusnak. A Tango Nuevo kifejezést a táncstílusra használják, ami tévedés. A valóságban a Tango Nuevo mindaz, ami az 1980-as évek óta történt a tangóval. Nem egy
stílusról van szó. A Tango Nuevo nem egy konkrét kifejezés és nem is egy cím (kivéve Astor Piazzolla zenei munkássága esetében). Ennek tudatában ezek a szavak szó szerinti jelentésükkel közvetlenül azt fejezik ki, ami a tangótáncban általában véve történik; nevezetesen, hogy fejlődik. A Tango Nuevo nem egy újabb stílus; egyszerűen arról van szó, hogy a tangó tánc növekszik, fejlődik, fejlődik, gazdagodik, és ebben az értelemben a tangó tánc új dimenziója felé haladunk. Például a tangótáncosok közösségében az utóbbi időben sok vita alakult ki az ölelés problematikájáról, a tánc nyílt vagy zárt stílusra való felosztásáról, ami szintén nagy zavart kelt. Nyitott ölelés vagy zárt ölelés, térközzel táncolva vagy szorosan táncolva, ezek mind elavult kifejezések. Ez egy régi gondolkodásmód, ami az elmúlt korok hiányos technikai ismereteiből fakad. Ezt az egyszerű és ügyetlen felosztást a nyitott és a zárt között gyakran használják azok, akik megpróbálják tagadni a tánc fejlődését, hogy leplezzék saját tudáshiányukat. Ma már teljesen világos, hogy a tánc távolságai sokkal összetettebbek, mint az egyszerű nyitott vagy zárt. Tanultunk, és fejlesztettük a tudásunkat. Ennek eredménye egy nagyobb lehetőségekkel rendelkező, és sokkal művészibb minőségű tánc.”
Mindez azt jelenti, hogy a Tango Nuevo az a tangótánc teljes vertikumát átható táncszemlélet, amelyet, illetve amelynek elemit alkalmazhatjuk a tánc során, persze ha ismerjük. Ez azt is jelenti – és ez itt az egyik leglényegesebb megállapítása a jelen cikknek – hogy NEM a zene stílusához kapcsolódik a Tango Nuevo elvei alapján való táncolás. Tehát míg a hagyományos tangószemlélettel és az abból fakadó tangótechnikával jobbára csak hagyományos klasszikus tangózenére táncolhatunk, azt is a mai szemlélet szerint elavult módon, addig a Tango Nuevo táncszemlélettel táncolhatunk klasszikus tangózenére, Tango Nuevo-ra, vagyis Astor Piazzolla zenéjére, Neotango-ra, vagyis modern könnyűzene alapú zenére, Alternatív Tangóra, vagyis nem tangónak íródott, de tangózásra alkalmas modern könnyűzenére és komolyzenére, mai hagyományos tangózenére, valamint használhatjuk a fúziós táncban is, melyről a következő pontban lesz szó. Természetesen annak fokról fokra való megértése, hogy mit jelent a Tango Nuevo táncszemlélet, és az abban való gyakorlati elmélyülés sok időt vesz igénybe, de jó hír az, hogy a mai tangótanításban alapból nagyon sok része ennek jó esetben már bele van integrálva, hiszen szinte senki sem tanít és nem tanul már manapság kizárólag a klasszikus tangótanítási eszköztárra alapozva.
2.2. Tango Fusion (Tangó Fúzió) jelentése a tangótáncra vonatkoztatva
A fúzió kifejezés nem a tangóból, hanem a mai modern táncszemléletből és tánctudományból származik. A Tango Fusion azt jelenti, hogy az – egyébiránt a Tango Nuevo táncszemlélettel táncolt – tangótáncba beleintegrálunk olyan elemeket, mozzanatokat, vagy akár teljes részekkel is összeintegráljuk, amely kifejezetten más táncokból, tánctechnikákból származnak. Ez tehát – a Tango Nuevo táncszemlélettől különbözően – nem a tangón belüli valamifajta megújulás, hanem az arra alkalmassá tett tangó és valami más tánc vagy táncok megfelelően illesztett egymásba fésülése. Ehhez mind a tangóban, mind a másik táncban vagy táncokban, technikákban komoly jártasságra van szükség, és alapszabály, hogy minden elemet azzal a technikával hajtunk végre, ahonnan az illető elem származik. Például ilyen Tangó Fúzió lehet a színpadi tangó egyes változatai, amely már túlmutat a tangó keretein, mert mondjuk olyan emelések és látványelemek vannak benne, amely más táncokból, más technikákból származnak, pl. showtáncból, színpadi emeléstechnikából, akrobatikából, kontakt improvizációból, modern táncból, vagy egyéb látványtechnikákból. Nagyon fontos, hogy a Tango Nuevo nem összekeverendő a Tango Fusion-nal, mivel a Tangó szempontjából a Tango Nuevo egy immanens dolog, vagyis teljesen a Tangó keretein belül maradó, de a teljes tangó vertikumát megújító táncszemlélet, azonban ezzel szemben a Tangó Fusion a tangó szempontjából már egy azt meghaladó, transzcendens szemlélet, ami a fúzió többi táncainak, technikáinak mély ismeretét és művelését is feltételezi. Tehát ha egy Modern Milongán mondjuk táncolunk egy kizombára, és az eredmény egy olyan tánc, ami félúton van a tangó és a kizomba között, akkor az nem Tango Nuevo, mint ahogyan azt sokan hiszik, hanem Tango Fusion.
2.3. Modern Milonga jelentése a tangótáncra vonatkoztatva
A Milonga (tangó táncest jelentésében), illetve egyéb tangós rendezvénynév (fesztivál, marathon, stb…) nevében ha a zenei műfajt feltüntetjük, akkor azt az elhangzó zenék műfajára értjük, és természetesen nem az alkalmazandó tánctechnikára, hiszen ez utóbbi minden esetben a Tango Nuevo táncszemélélet. Ha csak önmagában a milonga (fesztivál, marathon, stb..,) kifejezést használjuk, akkor az automatikusan klasszikus tangózenét jelent, így csak a nem klasszikus tangózenét tartalmazó eseményeknél kell feltüntetni a műfajt. Olyan tangós esemény viszont gyakorlatilag nincs, amin 100%-ban csak tangónak íródott könnyűzenét, vagyis Neotangót játszanak, vagy 100%-ban csak Piazzolla zenéit, vagyis Tango Nuevo-t. Olyan elképzelhető, hogy csak Alternatív Tangó – vagyis nem tangónak íródott számok – kerülnek lejátszásra, de ez nem szokványos dolog. Éppen ezért akkor fogalmazunk helyesen, ha azt a milongát, amelyen Neotangók és Alternatív Tangók, sőt esetleg némi Tango Nuevo is elhangzik, az összefoglaló névvel Modern Milongának nevezzük. Ez a helyes és pontos neve ezeknek az eseményeknek, mert nem csak egyik vagy másik modern műfajú tangó hangzik el, hanem többféle műfajú. Egyébként szokásosan ezeknek a milongáknak a nagy részét az Alternatív Tangók töltik ki, mintegy 70-85 %-át, kb 10% a Neotango és ha van egyáltalán Tango Nuevo, akkor mondjuk az max. egy tandányi vagy 1-2 szám. Persze egy normális Modern Milongán is kell valamennyi klasszikus tangó, de előfordul olyan, hogy egyáltalán nincs, amit persze nem mindenki szeret. Fontos megjegyezni még azt is, hogyha egy Modern Milongán nem a hagyományos tandaszerkezet érvényesül, és / vagy villódzó fények vannak és / vagy videó kivetítés van és / vagy összemixelik az előző szám végét a következő szám elejével és / vagy szerpentinek / konfettik / plüssmackók potyognak az égből az még nem változtat a zenei műfaj megnevezésén. Ha tényleg 100%-ban csak Alternatív Tangó szól, akkor persze jó az Alternatív Milonga név is, de alapvetően a Modern Milonga elnevezés a helyes és pontos.
3. Egyéb fogalmak, amelyek sem egységes és biztos jelentéssel, sem széles és egyöntetű elfogadottsággal nem rendelkeznek.
A korábban leírtakon kívüli az e pontban szereplő többi szóösszetétel és fogalom nem rendelkezik széles körben egységesen elfogadott és pontos jelentéssel, vagyis a pontos jelentésüket nem lehet meghatározni, vagy van ugyan pontos jelentésük, de sokszor nem abban az értelemben használják egyes szervezők, mint ami a tényleges pontos jelentésük. Ez azt jelenti, hogy sem egy igazán nagy teljesítményt nyújtó híres személyiség nem definiálta ezeket a fogalmakat, sem nincs egy tangó-beli vagy tangón kívüli legalább több évtizedes közmegegyezésen alapuló jelentésük. Ennek ellenére sokszor használják ezeket a fogalmakat, de az egyes szervezők, illetve az egyes tangósok mást és mást értenek alattuk. Igazi probléma akkor lesz csak ebből, ha valamely szervező kijelent egy definíciót, mint megkerülhetetlen és pontos meghatározást, de ennek semmilyen alapja nincs. Lássuk, hogy mik is ezek a fogalmak.
3.1. Neotango, Alternatív Tangó ha a táncra vonatkoztatják: Az alapvetően a tangózenére vonatkozó fogalmak, amelyeket időnként tévesen a tangótáncra használnak
A Neotango és az Alternatív Tangó kifejezése a fent bemutatott okok miatt kizárólag a tangózenére vonatkoznak. A Neotango a tangó alapú, tangónak íródott modern könnyűzene, az Alternatív Tangó az a modern könnyűzene, esetleg komolyzene, amely nem tangónak íródott, de alkalmas lehet tangótáncolásra. Tangó táncszemléletből létezik a klasszikus mellett a Tango Nuevo Naveira-ék nyomán, valamint ott van a Tango Fusion. De olyan, hogy Neotango technika, vagy Alternatív Tangó technika nem létezik külön, a már ismertetett tangószemélélettől eltérően, ilyet senki jelentős mester vagy iskola nem írt le, nincs mögöttük pontos, mindenki által elfogadott vagy egy jelentős tangós személyiség, iskola által hitelesített pontos jelentés.
A Neotango-t tánctechnikai értelemben tévesen a Tango Nuevo táncszemlélet helyett szokták használni, ráadásul ezzel a jelentéstartományt is leszűkítik, az Alternatív Tangó-t tánctechnikai értelemben pedig a Tango Fusion helyett. De egyik megfogalmazás sem pontos, és könnyen lehet, hogy az egyes tanárok, szervezők vagy tangósok nem ugyanazt értik ezeken a kifejezéseken, amikor használják, hiszen nincsen mögöttük semmilyen igazi kiemelkedő szaktekintély által megfogalmazott pontos meghatározás. Éppen ezért a tánctechnikára vonatkozóan inkább kerüljük ezeket a kifejezéseket, és használjuk a pontosakat, az oda valókat, vagyis a Tango Nuevo-t és a Tango Fusion-t.
3.2. Neomilonga, Neolonga, Nuevo Milonga, Milonga Nueva, stb… (…Fesztivál, …Marathon, stb.): Pontatlan és a tangós világban nem egységes jelentésű megnevezések
Ezek a megnevezések bár használatban vannak, nem bírnak egységesen elfogadott pontos jelentéssel, mert nem érvényesül bennük az az alapelv, hogy ha a rendezvény fajtája mellé teszünk egy zenei jelzőt, azzal az elhangzó műfajok pontos és teljes megnevezését adjuk meg, és más egyértelműen kiemelkedő tangós személyiség vagy csoport munkája sem támasztja alá azok jelentését. Nyilvánvaló, hogy a Neomilonga, Neolonga nevü rendezvényeken nem csak Neotangót játszanak, hanem mondjuk jó sok Alternatív Tangó is, vagy a Nuevo Milonga, Milonga Nueva rendezvényen nem csak Astor Piazzolla zenéje lesz hallható, hanem szintén jó sok Alternatív Tango, stb. Már ez a pontatlanság is hozzájárul ahhoz, hogy széles körben sok mindent lehet ezen elnevezések alatt érteni, főleg mert egyébként meg jól hangzanak, csak nem pontosak. Éppen ezért ha egy szervező mindenképpen egy ilyen nevet szeretne használni, akkor az az etikus, sőt kívánatos, ha a név megadása után feltünteti, hogy pontosan milyen eseményt is ért alatta, de az már kevésbé jó, ha az eseménynek ad, vagy esetleg egy weboldalról bemásol egy meghatározást olyan értelemben, mintha az a használt kifejezésnek széles körben ismert és egyedüliként elfogadott jelentése lenne, holott egyáltalán nem az, és ezzel mintegy ki akarja sajátítani azt a megnevezést. Ez semmiképpen nem kívánatos. Egyszerűen azért, mert a világ számos szegletében mást és mást értenek mondjuk Neomilongán vagy Neolongán. Persze vannak akik szeretnék, hogy egy ilyen nevű esemény bizonyos – a zenétől vagy a táncszemlélettől, tánctechnikától teljesen független – jellemzőkkel bírjon, és az alapján történjen a meghatározás, amelyek elsősorban látványelemek, a zene keverésének módja, vagy esetleg a szokásos milonga-szabályok hiánya, de a tények azt mutatják, hogy ez még messze nem egységes világszerte, és a műfaj képlékenysége miatt egyhamar nem is lesz az, annak ellenére sem, hogy vannak bizonyos törekvések, trendek a jelentéseket illetően. De ez még korántsem közmegegyezés.
Összefoglaló
Láttuk tehát, hogy a tangó zene és tánc 80-as évek utáni fejlődésével kapcsolatban mely fogalmak a pontosan meghatározottak kimagasló teljesítményű szaktekintélyek, vagy tangós, illetve zenetudományi széles közmegegyezés által, és láttuk, hogy mely fogalmaknak nincsen jelenleg biztos egyértelmű meghatározása, és ezen utóbbin más-más tanár, szervező vagy tangós mást és mást érthet.
Javaslom, hogy ahol csak lehet, használjuk a jól meghatározott fogalmakat, kerüljük a félreérthető vagy nem egyértelműen meghatározott kifejezéseket, de ha mégis használjuk ezeket, pláne szervezéskor, akkor pontosítsuk őket, hogy mi akkor mit is értünk alattuk. De ezen biztosan nem meghatározott fogalmak esetében ne abszolutizáljuk a mi saját értelmezésünket, ne gondoljuk, hogy a mi általunk megfogalmazott vagy az általunk valahol fellelt értelmezés az egyetlen és igazi értelmezés, mert nem így van. Másnak is ugyanannyi joga van leírni, hogy ő mit ért egy ilyen kifejezés alatt, és aszerint a másik értelem szerinti megnevezésű eseményt tartani, ami ugyanolyan jó, mint a mienk, és ha mégis a mi értelmezésünk abszolút és egyedül jó voltát kommunikáljuk, akkor azzal szerencsétlen esetben csak feleslegesen feszültségeket gerjeszthetünk, vagy megbánthatunk másokat, akár azzal is, hogy a mások által ugyanolyan néven, de más tartalommal szervezett esemény valódi és megfelelő voltát jogtalanul és értelmetlenül kétségbe vonjuk.
A tangó viszont az ölelésről, a szerelemről, a kapcsolatról és az egységről szól. Még ez a szerencsénk.
További információkkal és tangós érdekességekkel várlak a Zeneízlelő tangóórákon, a pénteki Milonga sin Palabras előtt.
Tango Bear